Előfizetés a lapra
538
2016/01/21

Baktériumok bevetésen

A hét kutatója, biológia, interjú, kármentesítés, mikrobiológia, ökológia, szennyezés

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki a Hortobágyon is. Mit lehet tenni ilyen esetekben? És hogy jönnek a képbe a baktériumok? Erről kérdeztük Márialigeti Károlyt, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék egyetemi tanárát.

536
2016/01/14

Magyarország geokémiai atlasza

A hét kutatója, atlasz, földtudomány, geokémia, interjú, Magyarország, OTKA

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.

533
2016/01/13

Nanorészecskék új megvilágításban

A fény nemzetközi éve, A hét kutatója, fény, fizika, interjú, nanorészecske, plazmon

A fénnyel kapcsolatos kutatások életünk szinte minden területén eredményt hozhatnak. Magyar kutatók is dolgoznak olyan módszereken, melyek segítségével a kutatók nagyon kis térrészbe tudják koncentrálni a fényt, és a nano-objektumok spektrumát azok anyagával, méretével és alakjával képesek befolyásolni. A kutatások eredményeit az integrált nanofotonikai eszközökben, a telekommunikációban, a csillagászatban, a kvantuminformatikában és az orvoslásban is lehet alkalmazni. Csete Máriával, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos főmunkatársával készítettünk interjút.

527
2015/12/17

A fedési kettőscsillagok reneszánsza

A hét kutatója, Bajai Obszervatórium, csillagászat, interjú, kettőscsillag

A fedési kettős és többszörös csillagrendszerek korábban nem tartoztak a legdivatosabb kutatási területek közé. Érdekes módon egy sokkal népszerűbb téma, az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának munkatársa csoportjával részt vesz ezekben a kutatásokban, munkájukat az OTKA is támogatja.

524
2015/12/17

Gyepesítés tudományosan

A hét kutatója, gyep, interjú, mag, ökológia, puszta

Petőfi rajongott az Alföld pusztáiért - de régen egészen változatos életközösségeket találhattunk ezen a tájegységen. Mekkora lehetett az Alföldön a puszta kiterjedése, és milyen módszerekkel lehet helyreállítani a gyepeket? Az egykori hortobágyi lőterek rehabilitációjáról szóló írásunk (2015/33. 1047. o.) után Török Péterrel, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi docensével, és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársával a gyepek biológiai sokféleségéről beszélgettünk.

521
2015/12/01

ALMÁ-val a csillagok körül

A hét kutatója, ALMA, csillagászat, esa, interjú

Az ALMA 54 darab 12 méter átmérőjű és 12 darab 7 méter átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszer a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban. A legnagyobb földi rádióteleszkóppal sok egyéb mellett megfigyelhetők lesznek a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének részletei. Ebben a munkában vesz részt az MTA Lendület programja jóvoltából Kóspál Ágnes csillagász (MTA CSFK Csillagászati Intézet), aki nemrég vehette át a L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért díját.

517
2015/11/19

Hivatkozások ezrei

A hét kutatója, DNS, fehérje, interjú, OTKA, rendezetlen fehérje

Simon István, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a biológiatudomány doktora bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé. A gyógyszerkutatásban kulcsszerepet játszó transzmembrán fehérjékkel, illetve a rendezetlen fehérjékkel foglalkozik. Az előbbiek a sejteket határoló sejthártyában biztosítják az anyagok és információk áramlását. A rendezetlen fehérjék annyira újdonságnak számítanak a tudományban, hogy a jelenlegi egyetemi tankönyvekben még nem is szerepelnek.

514
2015/11/16

Gigantikus gammagyűrű az égbolton

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, gamma, gammagyűrű, gammakitörés, interjú, OTKA

A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből (GRB) álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdénak. Valódi mérete 5 milliárd fényév, és 7 milliárd fényévre van tőlünk. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek alatt annyi energiát sugároznak ki, mint amennyit Napunk 5 milliárd éves működése során összesen. Az OTKA által is támogatott kutatásokról a csoport vezetőjével beszélgettünk.

510
2015/10/28

Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen

A hét kutatója, betegség, biokémia, biológia, élettudomány, fertőzés, interjú, molekula

A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv biokonjugátumoknak nevezi. Hudecz Ferenc professzor és csoportja nemzetközi együttműködések keretében végzik a kutatásukat.

506
2015/10/28

Új utakon a növényrendszertan

A hét kutatója, biológia, élettudomány, interjú, kladisztika, növény, osztályozás, rendszertan, taxonómia

Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával lehetséges – összhangban a Darwin által megfogalmazott természetességi feltétellel.

503
2015/10/27

Számítógépes nyelvészet

A hét kutatója, interjú, nyelvészet, számítógép, társadalomtudomány

Modern informatikai módszerekkel nemcsak a nyelvről és használóiról, hanem azok társadalmi hátteréről is sok mindent megtudhatunk. A számítógépes nyelvészet egyik legkiválóbb hazai szakembere, Prószéky Gábor, az MTA doktora aktuális kutatásairól beszélt, köztük a gépi fordítás lehetőségeiről és határairól, a szövegfeldolgozásról és az emberről mint pszi­cho­­lingvisztikus lényről.

500
2015/10/27

Lendületben az okoskütyük

A hét kutatója, élettelen természettudomány, informatika, interjú, internet, Lendület, mobil, okoseszköz, társadalomtudomány

Az okoseszközök korát éljük. Egyes becslések szerint számuk 2020-ra eléri az 50 milliárdot, de a számszerűségnél sokkal fontosabb kérdés a velük való együttélésünk biztonsága. Varró Dániel mérnök-informatikus, egyetemi tanár az MTA Lendület programjának nyertese kutatócsoportjával együtt a BME-n azon dolgozik, hogy miként építhetők be az okoskütyük szolgáltatta információk a minket körülvevő nagy megbízhatóságú rendszerek működésébe, miként lesz egy okos rendszer megbízható is.

496
2015/10/21

Miről mesélnek a galaxismagok?

A hét kutatója, blazár, csillagászat, fekete lyuk, interjú, jet, kvazár, OTKA, rádiótávcső

Miről mesélnek a galaxismagok? Kevés olyan egzotikus égi objektum van, amely annyira izgatná az érdeklődők fantáziáját, mint a fekete lyukak és a kvazárok. Ilyen égitesteket vizsgál Gabányi Krisztina csillagász a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium munkacsoportjában. Az OTKA által támogatott programban a kutatók kontinenseken átívelő nagy bázisvonalú rádiótávcső-rendszerekkel is dolgoznak. Ezekkel jóval nagyobb felbontás érhető el, mint optikai tartományban, így sokkal kisebb részleteket lehet megfigyelni egy-egy forrásban, nem is beszélve arról, hogy sok esetben látható fényben nem is lehetne megpillantani őket.

492
2015/10/20

Mire használja a biológus a babaolajat?

A hét kutatója, babaolaj, biológia, csapda, interjú, kék vércse, ökológia, szúnyog

A dalos szúnyog madarakat és emlősöket, köztük embereket is megcsíp, és ezzel a nyugat-nílusi vírust (WNV) is terjeszti. A kór embernél enyhe lefutású, de időnként komolyabb idegrendszeri tüneteket is okozhat. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kékvércse-odúkba helyezett ki speciális, babaolajat tartalmazó csapdákat, amelyekkel három év alatt 18 000 szúnyogot fogott. Kollégáival együtt ki tudták mutatni a rovarokból a kórokozó WNV-t.

491
2015/10/06

Mérnökszemlélettel a daganatok ellen

A hét kutatója, biológia, daganat, élettudomány, interjú, rák, tumor

A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai új szemlélettel vizsgálják a problémát. Napjaink legígéretesebb módszere, a nanotechnológia is segíthet a megoldásban.

486
2015/09/25

Változatos agrártájban változatos rovarok

A hét kutatója, agrár, interjú, mezőgazdaság, ökológia, rovar

Vadméhek, háziméhek, zengőlegyek – az a közös bennük, hogy mindannyian részt vesznek a kultúr- és vadnövények beporzásában. Ha változatos az agrártáj szerkezete, azaz sövények és fasorok vannak a táblák között, sok és sokféle vadnövény érhető el mint virágforrás, az jót tesz a rovaroknak, ez viszont visszacsatolásként az embernek is hasznos. Termesztett növényeink, gyümölcsfáink virágjait ugyanis sok esetben rovarok porozzák be. Mindezekről Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos munkatársa mesélt.

485
2015/09/24

Ismét lendületben a hadronok

A hét kutatója, CERN, CMS, élettelen természettudomány, fizika, hadron, Higgs-bozon, interjú, LHC, Standard modell

Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.

481
2015/09/18

Az ürge délben kevésbé fürge

A hét kutatója, interjú, ökológia, ürge

2015-ben az év emlőse a közönséges ürge. Ez a kis rágcsáló Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. A rövidfüvű puszták lakója, de ma hazánkban két területtípus jelent neki élőhelyet: a védett legelők és a füves repülőterek… Hogyan hatnak a német turisták ezen kisemlősök időbeosztására? Miért telepítik át az ürgéket? Milyen programot támogat az Európai Unió? Erről beszélgettünk Altbäcker Vilmos etológussal, a Kaposvári Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Intézetének vezetőjével.

478
2015/09/14

Vége a budapesti zuzmósivatagnak

A hét kutatója, biológia, budapest, interjú, környezetszennyezés, levegő, ökológia, zuzmó

Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak.

476
2015/09/07

A bolygók űridőjárása a Föld szolgálatában

A hét kutatója, bolygó, interjú, planetológia, űridőjárás, űrkutatás

Opitz Andrea űrkutató és csillagász, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 12 év után tért haza külföldről. Svájcban doktorált, Franciaországban volt posztdoktori ösztöndíjas és legutóbb az ESTEC-ben, az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai központjában dolgozott. Bolygónk űridőjárásán kívül főként a Vénusz és a Mars űridőjárását kutatja, sőt az üstökösök plazmakörnyezetét is tanulmányozza. Válaszaiból megtudhatjuk, miért lehetnek nagyon hasznosak a más égitesteknél szerzett ismeretek a Föld számára.

473
2015/08/25

Vidrák és sakálok

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, sakál, vidra

Mind a vidrák, mind a Magyarországról egyszer már kipusztult, majd az utóbbi években visszatelepült aranysakálok rejtett, rejtőzödő életet élnek. Így nehezebbek az őket tanulmányozó kutatások is. Hogyan vizsgálják a vidrák táplálkozását? Miként lehet vidrát fotózni? Milyen messze vándorol el egy fiatal aranysakál? Beltenyésztett-e a magyar sakálállomány? Ezekről a témákról kérdeztük Lanszki Józsefet, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanárát.

469
2015/08/10

A GPS negyedszázada Magyarországon

A hét kutatója, geoinformatika, gps, helymeghatározás, interjú

Éppen 25 éve érkeztek Magyarországra az első geodéziai GPS-vevők, ma pedig már a hétköznapi élet számos területén találkozhatunk a globális helymeghatározó rendszerre épülő alkalmazásokkal. Busics György a kezdetektől használja a technikát kutatásra és alkalmazásra egyaránt. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet igazgatójával az eszköz és a technológia elterjedéséről és lehetőségeiről beszélgettünk.

467
2015/08/10

Béke Nobel-díjat érő klímavédelem

A hét kutatója, interjú, klímaváltozás, klímavédelem, környezetvédelem, Nobel-díj, ökológia

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) professzora részt vesz a Kormányközi Klímavédelmi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) munkájában. Hét gyermek anyjaként élvonalbeli kutatást végez. Inter­disz­ciplináris kutatásának témája az éghajlatváltozás, és az energetikai rendszer átalakítása. A cél, hogy az épületek mélyfelújításával közel nulla energiafogyasztású házakat nyerjünk – ez hatékony eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.

459
2015/07/08

Űrpszichológia a Marson és a Földön

A hét kutatója, interjú, Mars, pszcihológia, űrkutatás

A Mars-utazás megvalósítása a technikai nehézségek mellett pszichológiai kérdéseket is felvet. A problémák tisztázására végezték el a Mars-500 kísérletet, melyben hat, különböző nemzetiségű férfi vett részt szimulált űrutazáson. A tapasztalatok feldolgozása még tart. A kutatásban részt vettek magyar szakemberek is; nem véletlenül, hiszen világelsők vagyunk az űrpszichológia terén. Ehmann Bea pszichológussal, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a részletekről.

458
2015/07/01

Tizenötezer hernyó

A hét kutatója, biológia, hernyó, interjú, ökológia, ökoszisztéma-szolgáltatás, széncinege

Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által okozott károkat.