Előfizetés a lapra
2019/07/12

Vége a Moore-korszaknak?

A hét kutatója, elektronika, informatika, interjú, kémia, molekula

Úgy tűnik, több mint ötven év után véget ér elektronikus eszközeink exponenciális teljesítménynövekedése. A hogyan tovább kérdésre London Gábor kutatócsoportja az MTA Természettudományi Kutatóközpontban a szerves kémiában keresi a választ. Az Akadémia Lendület programja támogatásával molekuláris kapcsolók és motorok segítségével olyan molekulák előállításán dolgoznak, amelyek különböző funkciókra hangolhatók, többféleképpen és könnyebben programozhatók alkalmazásokra.

2019/04/05

Mi van a galaktikus függönyön túl?

A hét kutatója, csillagászat, ELTE, interjú

Kissé rendhagyó beszélgetést folytattunk Tóth L. Viktor asztrofizikussal, aki az ELTE Csillagászati Tanszékének adjunktusa. A Nemzetközi Csillagászati Unió Csillagközi Anyag és Lokális Univerzum Divíziója vezetőségének tagja, sok izgalmas témával foglalkozik, többek közt gammafelvillanások segítségével nagyon távoli – a Lokális Univerzumon messze túli – galaxisok tulajdonságait is vizsgálja. Friss szakmai eredményei mellett a kutatással és az ismeretek megosztásával kapcsolatos gondolatait is elmondta nekünk.

2019/03/01

Földrengés a lemeztektonikában?

A hét kutatója, földköpeny, földtudomány, geológia, interjú, lemeztektonika

A lemeztektonika elmélete szerint a Föld legkülső szilárd övezete, a litoszféra „úszik” az alatta lévő, képlékenyebb asztenoszférán. A magyarázattal nem lenne baj, de több mint 50 évvel a megszületése után is megoszlanak a vélemények arról, hogy a két réteg különbségét mi okozza. Pedig ez a határ alapvető szerepet játszik a kőzetlemezek mozgásában és hatással van a földrengések kialakulására is. Kovács István geológus csoportja az MTA Lendület program keretében egy olyan új modellt fog kísérletekkel ellenőrizni, ami a szakmát is „megrázhatja”. Az MTA CSFK GGI főmunkatársával a részletekről beszélgettünk.

2019/02/28

Paleopuzzle

A hét kutatója, földtörténet, geológia, interjú, Pannon-tó

Ahogy a Budapest–Nyíregyháza útvonalon végigmegy az autópályán, pontosan tudja, hogy milyen rétegek váltják egymást az autója alatt, és merre hullámzott valaha a Pannon-tenger. Magyar Imre geológus, a hazai késő miocén puhatestű fauna jelenlegi legalaposabb ismerője; több fajt is neveztek el róla. A puzzle szerelmese: szenvedélye az ősmaradványok kibontása a kőzetekből, a töredékek összeillesztése, majd számos lelet segítségével, a pannóniai korszak mozaikjainak egybeillesztésével hazai földtörténet egy szeletének összeállítása egy részletgazdag képpé.

2019/02/27

Hogyan költöznek a gólyák?

A hét kutatója, biológia, gólya, interjú, költözés, vonulás

Mindenki tapasztalta már, hogy egy költözés mennyi macerával jár, de mit szóljanak például a gólyák? Vonulásuk sok izgalmas kérdést vet fel, melyekre a német Max Planck Ornitológiai Intézet munkatársai (is) keresik a válaszokat. Új, meglepő eredményeikről a Science-ben számoltak be nemrégiben. A hír több helyen megjelent a magyar sajtóban, ezért mi a kevésbé tárgyalt részletekről és a közeljövő kutatásairól beszélgettünk Nagy Mátéval, aki a német intézet mellett az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoportjának is tagja.

2019/02/27

Akit a kíváncsiság hajt

A hét kutatója, fizika, interjú, MTA Wigner Kutatóintézet

Mindig is érdekelte a fizika, gyerekkori kíváncsisága sokszor sarkallta a különféle műszaki eszközök szétszerelésére, hogy megismerje azok működési mechanizmusát. Sikerélményei hozzájárultak ahhoz, hogy az Ungvári Egyetem fizika szakára jelentkezzen. Később a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktori fokozatot, jelenleg pedig a MTA Wigner Kutatóintézet Szilárdtestfizikai Központjában végez kutatásokat. Lapunk e heti számában Veres Miklóssal beszélgettünk.

2019/02/27

Egy fiatal tudományág fiatal képviselője

A hét kutatója, asztrofizika, fizika, galaxiskatalógus, gravitációs hullám, interjú

Dálya Gergely 2015 nyarán csatlakozott az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő Eötvös Gravitációs Kutatócsoporthoz és szeptember közepén fel is fedezték a gravitációs hullámokat! A történelmi eredményt az a LIGO Kollaboráció érte el, melynek az ELTE-s csapat is tagja. Természetesen mi nem ezeket az összefüggéseket szeretnénk elemezni, inkább arról beszélgettünk, hogy egy fiatal kutatónak milyen lehetőségei és milyen jövője van egy szintén nagyon fiatal tudományágban, a többcsatornás csillagászatban.

2019/02/27

Olvasni a gyűrűk között

A hét kutatója, dendrokronológia, évgyűrű, interjú

Mit tudunk arról, hogy a Kárpát-medencében milyen természeti környezet fogadta a honfoglaló magyarokat? Nagyon egyszerű! Teljes bizonyossággal és részleteiben igen keveset! Amennyit mégis, azt számos kutatási terület együttesen tudja kimutatni. Árvai Mátyás, az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézetének tudományos segédmunkatársa, valamint az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének doktorjelöltje például a fa évgyűrűiben tanult meg olvasni, hogy a közelebbi s távolabbi múltról emlékeket gyűjtsön számunkra.

2019/02/19

Lendületben az asztrokémia

A hét kutatója, asztrokémia, csillagászat, ELTE, interjú, kémia, MTA Lendület

Egyre több egzotikus szervetlen és komplex szerves molekulát fedeznek fel a világűrben, ami nem csak a csillagászok számára vet fel izgalmas kérdéseket. Az MTA Lendület programja ad lehetőséget Tarczay György kémikus csoportja számára, hogy laboratóriumban, csillagászati objektumokra jellemző extrém körülményeket létrehozva ilyen részecskéket állítsanak elő és vizsgáljanak. Az ELTE Szervetlen Kémiai Tanszék docensével a világszinten is egyedülálló program részleteiről és lehetőségeiről beszélgettünk.

2019/02/19

Mindennap új élmények

A hét kutatója, Állatpark, biológia, interjú, Nyíregyháza

Lassan húsz éve dolgozik a Nyíregyházi Állatparkban. Osztályvezetői munkája mellett zoopedagógiai foglalkozásokat is vezet, néhány korábbi tanítványa ma már munkatársa. Úgy érzi, a Nyíregyházi Állatpark csapatában otthonra talált, hivatását nem cserélné semmi másra. E heti lapszámunkban Révészné Petró Zsuzsával beszélgetek munkájáról, pedagógiai tevékenységéről és a Jersey-ben folytatott tanulmányokról.

2019/02/19

Élelmiszeripar kevesebb veszteséggel

A hét kutatója, élelmezés, élelmiszeripar, fizika, interjú, tojás

A világ élelmezésének számos izgalmas kérdése van, és a kezdő kutató számára vonzó minél többe belekóstolni. Így van ezzel Kertész István egyetemi tanársegéd, aki a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karának Fizika-Automatika Tanszékén doktorjelölt. Bár a doktori témája az élelmiszerek roncsolásmentes vizsgálata, de szakmai életútja során az élelmiszer-gazdaságban keletkezett veszteségeknek több aspektusát is vizsgálja.

2019/02/19

Kozmológiai buborék a Földön és az égen

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, FameLab, interjú, kozmológiai

Kis-Tóth Ágnest a legnagyobb rosszindulattal sem lehetne szakbarbárnak nevezni. Az ELTE Atomfizikai Tanszék doktorandusza eredetileg matematikusként végzett, de fizikai kísérleteket mutatott be az Atomcsill-en, sőt táncol és fest is. Doktorijában kozmológiai ionizált buborékokkal foglalkozik. Ezen objektumok megismerésével fény derülhet az univerzum fejlődésének egy meghatározó, de eddig ismeretlen korszakára. Ez már önmagában is izgalmas téma, de beszélgetésünk apropóját az adja, hogy a fiatal kutató nyerte a hazánkban először megrendezett FameLab tudománykommunikációs versenyt.

2019/02/18

Nanopecsételés, arany háttér előtt

A hét kutatója, élettelen, grafén, interjú, kristály, kvantumszámítógép, MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Nemes-Incze Péter fizikus a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontban alapított nemrégiben Lendület-kutatócsoportot. Céljuk olyan mesterséges kristályok építése egyetlen atom vékony, kétdimenziós rétegekből, amelyek fizikai tulajdonságait ők irányíthatják. Segítségükkel megvalósulhat a szobahőmérsékleten is ellenállásmentesen vezető anyag, de a kvantumkomputerek is új erőre kaphatnak.

2019/02/02

Az éghajlatváltozás nyomában

A hét kutatója, interjú, klíma, klímaváltozás, meteorológia, modellezés, OMSZ

A globális klímaváltozás helyi hatásai az élet számos területét érintik, amire a gazdaságnak és a társadalomnak is fel kell készülnie. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) 2016 és 2020 között megvalósuló KlimAdat projekt keretében egy olyan mért és modellezett éghajlati adatokkal feltöltött adatbázist hoznak létre, ami segíti az éghajlatváltozás és hatásainak kutatását, így végső soron a változásokra való felkészülést. Zsebeházi Gabriella meteorológussal, a Klímamodellező Csoport vezetőjével a programról, a klímamodellezés részleteiről és az eredmények felhasználásáról beszélgettünk.

2019/01/03

A peptidek szerkezetének nyomában

A hét kutatója, fehérje, interjú, kémia

Az élő szervezetekben a több ezernyi aminosavból felépülő fehérjék számtalan feladatot láthatnak el a szövetek felépítésétől a folyamatokat katalizáló enzimekig. A rövidebb aminosavláncok, a peptidek első látásra kevésbé tűnnek érdekesnek, holott valójában ezek is esszenciálisan szükségesek a sejtek megfelelő működéséhez. Beke-Somfai Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezetkémiai Intézetében működő Biomolekuláris Önrendeződés Kutatócsoport vezetője főként e molekulákkal foglalkozik. Kutatásai hozzájárulhatnak megannyi betegség jobb megértéséhez, illetve új típusú antibiotikumok kifejlesztéséhez is.

2018/12/17

A fehérjekutatók betanított segédje

A hét kutatója, bioinformatika, biológia, fehérje, informatika, interjú

Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói készítették el a SECLAF nevű fehérjeosztályozó eszközt, mely több mint 99 százalékos találati pontossággal osztályozza a fehérjeszekvenciákat. Ez azért szükséges, mert a szoftver az adatbázisok ismert funkciójú fehérjéit alapul véve betanítható arra, hogy a fehérjék aminosav-sorrendje alapján felismerje azok funkcióit; az ily módon betanított eszköz ezután a szekvencia alapján már az ismeretlen funkciójú fehérjéket is be tudja sorolni az ismert funkcionális osztályokba. Grolmusz Vince professzor és Szalkai Balázs doktorjelölt a tekintélyes Bioinformatics 2018. február 27-ei számában tették elérhetővé a webszervert, illetve a letölthető programot.

2018/12/17

Középkori nanotechnológia

A hét kutatója, ásványtan, interjú, kémia, középkor, nanotechnológia

Weiszburg Tamás – az ELTE Ásványtani Tanszék vezetője – Gherdán Katalin adjunktussal és egy kutatócsapattal különleges kutatást folytatott a középkori aranyhímzésekről. A kutatásról nemrég jelent meg egy cikk az Analytical Chemistry-ben, újszerűsége és az általuk kialakított kutatási protokoll miatt azóta is kérnek kiegészítő információkat tőlük. A műszeres analitikai vizsgálat során arra keresték a választ, hogy mintegy nyolcszáz évvel ezelőtt hogyan voltak képesek akár hetven nanométeres aranybevonatot készíteni egy párszáz mikrométeres ezüstszalagra.

2018/12/14

Fizika, a gondolkodás magasabb szintje

A hét kutatója, fizika, interjú

Már iskolás korában kiemelkedő eredményeket ért el a matematika és fizika versenyeken. Mindig is érdekelték a természet jelenségei, az őt körülvevő környezet változásai és imádott kísérletezni. Egyszerre felvételizett a Zene­művészeti Főiskolára és a fizika szakra, amire még a gimnáziumi fizikatanárnője buzdította. Végül fizikus lett, ma pedig a Wigner Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója és kutatója. Lapunk e heti számában Czitrovszky Aladárral beszélgettem a fizika fontosságáról és jövőjéről.

2018/12/14

Demográfiai múlt és jövő

A hét kutatója, demográfia, interjú, társadalomtudomány

Váralljai Csocsán Jenő, a Magyar monarchia és az európai reneszánsz című könyv szerzője 1931-ben született, ötgyermekes görög-katolikus család első gyermekeként. Az igazságos jövedelemelosztásról írt doktori értekezésében értékelméletet dolgozott ki, majd eljutott Görögországba, ahol a hellén és bizánci kultúrát tanulmányozta. 1966-ban szentelték görög-katolikus pappá. Ugyanebben az évben került az Oxfordi Egyetemre, ahol a nemzeti jövedelemről és a népesedésről végzett kutatásokat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem újrainduló Bölcsészeti Karára azért hívták, hogy megszervezze a Társadalomtudományi Intézetet.

2018/11/28

Harminc hektárnyi sokszínűség

A hét kutatója, állatkert, állatorvos, interjú, Nyíregyháza

Papp Endre a Nyíregyházi Állatkert közelében nevelkedett, majd állatorvosi pályára lépett. Jelenleg a Nyíregyházi Állatpark (Sóstó ZOO) állatorvosa és igazgatóhelyettese. Az állatkert 30 hektáros területén mindig akadnak feladatok és színes programok, melyek gyermekek ezreit csábítják a legkülönlegesebb állatfajok megcsodálására. Lapunk e heti számában többek közt ezekről is kérdeztem az állatorvost.

2018/11/28

Locsolócsővel az infrahangok nyomában

A hét kutatója, fizika, infrahang, interjú, szeizmológia

Alig több mint fél éve infrahangállomást telepítettek Piszkéstetőre. Nem csak ez az állomás, hanem az infrahang-kutatásának tudománya is elég fiatalnak tekinthető. Czanik Csenge szeizmológussal, az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársával arról beszélgettünk, milyen új ismereteket lehet szerezni ezzel a módszerrel, illetve eszközzel, milyen lehetőségei vannak a témának itthon és a nagyvilágban. Az interjúból az is kiderül, hogy egy teljesen hétköznapi kerti locsolócső hogyan segítheti a tudományos kutatást.

2018/11/22

Klímaváltozás, járványok, fertőzések

A hét kutatója, epdemiológia, interjú, járvány, klíma, klímaváltozás

Sok területen vizsgálták már az éghajlatváltozás következményeit, de a fertőzések, járványok terjedése eddig kevesebb figyelmet kapott. Ezt a témát kutatja Csima Zoltán epidemiológus, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének munkatársa. Vele beszélgettünk a kutatások módszereiről, a kapott eredmények és előrejelzések megbízhatóságáról, és kitértünk arra is, milyen teendői vannak a szakmának és nekünk, hétköznapi embereknek a veszélyek megelőzése és kezelése érdekében.

2018/11/22

MI és az agyunk

A hét kutatója, informatika, interjú, mesterséges intelligencia

A tavalyi Digitális Esélyegyenlőség Konferencia a mesterséges intelligencia (MI) lehetőségeiről és határairól szólt. Török Ágoston, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) tudományos munkatársa előadásában a mesterséges neurális hálót és az emberi agyat hasonlította össze. Számos kérdés merül fel e sokakat izgató témában, ezért a szakemberrel arról beszélgettünk, mi kell ahhoz, hogy a MI olyan legyen, mint mi és adott esetben veszélyes lehet-e ez ránk nézve.

2018/11/20

Kicsik és kütyük

A hét kutatója, etológia, gyerek, interjú, kütyü, OTKA, pszichológia

Már a kisiskolások kezében is ott az okostelefon vagy a tablet. A röviden csak kütyüknek nevezett eszközöket egyre fiatalabb kortól kezdik használni a gyerekek, sokan féltik is tőlük a kicsiket, de – meglepő módon – komoly tudományos vizsgálat nem készült ezek hatásairól. Eddig! Ezt a nagyon fontos kutatást végezték el az ELTE Etológiai Tanszékén. A program vezetőjével, Konok Veronikával, a tanszék tudományos munkatársával beszélgettünk az eredményekről és a projekt folytatásáról.

2018/11/20

Klímaváltozás egy vödör vízben

A hét kutatója, fizika, interjú, klíma, klímaváltozás, légkör, oceanográfia

A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan és milyen eredményeket lehet elérni nagyon bonyolultnak tűnő jelenségek vizsgálatában viszonylag egyszerű eszközökkel.