Előfizetés a lapra
237
2014/06/05

Mennyire természetesek a magyar erdők?

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé.

223
2014/05/22

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók

A hét kutatója, Balaton, biológia, interjú, ökológia

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele.

216
2014/05/15

Az év madara 2014-ben, a túzok

biológia, év madara, MME, ökológia, természetvédelem, túzok

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány faj él Eurázsiában és Ausztráliában. A túzokok a nyílt sztyeppék madarai. Általában közepes vagy nagytermetű, nehéz testű, rendkívül óvatos, kimért járású madarak, amelyek veszélyt sejtve azonnal szárnyra kapnak.

212
2014/05/13

Cickányfüttyök a sötétben

A hét kutatója, biológia, cickány, hód, interjú, ökológia

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről.

200
2014/04/29

Természet adta szolgáltatás

biológia, ökológia, poszméh, szolgáltatás

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét.

199
2014/04/28

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha

A hét kutatója, biológia, élősködő, féreg, interjú, ökológia, parazita

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Mú­­ze­um (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Ku­­ta­tási Tudásközpontot vezette az intézményben.

174
2014/03/28

Az őrségi erdők komplex vizsgálata

A hét kutatója, biológia, erdő, interjú, ökológia

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat, hanem a fákat, a madarakat, a gombákat és a bogarakat is vizsgálják.

161
2014/03/10

A holtfa szerepe

A hét kutatója, biológia, erdő, fa, interjú, OTKA, ökológia

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról mesélt magyar alapkutatókat bemutató sorozatunk mostani részében.

123
2014/01/28

Nopcsa Ferenc nyomában

albánia, nopcsa ferenc, OTKA, ökológia

A kalandos életű Nopcsa Ferenc báró A legsötétebb Európa címmel írt könyvet 1911-ben az Albániában szerzett sokéves geológiai, paleontológiai kutatásairól és politikai tapasztalatairól. A ma már kissé pejoratívnak tűnő címadás jól utal arra, hogy Albánia a kontinens egyik legkevésbé ismert és egyik legelmaradottabb területe volt. Az egykori megállapítás olyan tekintetben azonban ma is megállja a helyét, hogy Albániáról mind a mai napig keveset tudunk. Míg a Balkán más országai – Görögország, Montenegró, Horvátország, Bulgária – kedvelt turistacélpontok, Albánia legfeljebb az egzotikus utazások között szerepel.

86
2013/12/11

Kiszorulnak az őshonos növények

A hét kutatója, interjú, ökológia

Sok olyan történetet ismerünk, amelyek egy-egy behurcolt állat vagy növényfaj káros hatását példázzák. Ezért is volt fontos, hogy október 14-15-én rendezték meg Bugyi községben az Agresszív özönnövény fajok természetvédelmi kezelése a gyakorlatban című szakmai szemináriumot. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunk keretében Botta-Dukát Zoltánt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatóját kérdeztem a rendezvénnyel kapcsolatban.