Előfizetés a lapra
478
2015/09/14

Vége a budapesti zuzmósivatagnak

A hét kutatója, biológia, budapest, interjú, környezetszennyezés, levegő, ökológia, zuzmó

Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak.

474
2015/08/26

Környezetbarát termékek előnyben

környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, öko, ökológia, társadalomtudomány

Az utóbbi években, évtizedekben megnőtt a környezetvédelem jelentősége, egyre inkább terjed a „zöld” gondolkodás, és ezzel együtt minden eddiginél nagyobb figyelem irányul a környezetbarát termékekre is. Mindenki tudja, hogy ha a hagyományos helyett környezetbarát terméket vásárol, akkor társadalmi szempontból hasznos döntést hoz. De ugyanilyen hasznos ez a lépés az egyén mint fogyasztó számára is? Hiszen az, hogy egy árucikk környezetbarát, „ökotermék”, és jót tesz a bolygónak vagy a társadalomnak, még nem jelenti azt, hogy egy hagyományos termékhez viszonyítva jobban betölti gyakorlati funkcióját.

473
2015/08/25

Vidrák és sakálok

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, sakál, vidra

Mind a vidrák, mind a Magyarországról egyszer már kipusztult, majd az utóbbi években visszatelepült aranysakálok rejtett, rejtőzödő életet élnek. Így nehezebbek az őket tanulmányozó kutatások is. Hogyan vizsgálják a vidrák táplálkozását? Miként lehet vidrát fotózni? Milyen messze vándorol el egy fiatal aranysakál? Beltenyésztett-e a magyar sakálállomány? Ezekről a témákról kérdeztük Lanszki Józsefet, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanárát.

467
2015/08/10

Béke Nobel-díjat érő klímavédelem

A hét kutatója, interjú, klímaváltozás, klímavédelem, környezetvédelem, Nobel-díj, ökológia

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) professzora részt vesz a Kormányközi Klímavédelmi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) munkájában. Hét gyermek anyjaként élvonalbeli kutatást végez. Inter­disz­ciplináris kutatásának témája az éghajlatváltozás, és az energetikai rendszer átalakítása. A cél, hogy az épületek mélyfelújításával közel nulla energiafogyasztású házakat nyerjünk – ez hatékony eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.

458
2015/07/01

Tizenötezer hernyó

A hét kutatója, biológia, hernyó, interjú, ökológia, ökoszisztéma-szolgáltatás, széncinege

Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által okozott károkat.

448
2015/06/12

Hogy a juhokkal e' füvet etessék

biológia, medvehagyma, növény, ökológia

A medvehagyma hazánkban nem szorul védelemre, hiszen helyenként nagy területen borítja az erdő alját. Az utóbbi időben azonban kora tavasszal tömegesen – sokfelé kaszálva – gyűjtik leveleit, és hatalmas zsákokban szállítják olyan városok piacaira, ahol a környéken nem terem. Ám az ilyen nagymértékű pusztítás már káros a medvehagymára, a védett társnövényekre és az élőhelyére egyaránt. Gyűjtéséhez ezért újabban a természetvédelmi hatóságok engedélye szükséges, ahol azt is előírják, hogy hol, milyen mennyiségben és milyen módszerrel szedhető.

443
2015/06/05

Betolakodók a Balatonba

Balaton, biológia, invazív, kagyló, ökológia, vándorkagyló

Napjainkban a fokozódó globalizáció és az egyre intenzívebbé váló kereskedelem egyik lényeges következménye, hogy különböző fajokat juttat olyan földrajzi régiókba, ahol egyébként azok nem fordulnának elő. A fajok nagy része potyautasként érkezik, bár a szándékos betelepítés sem ritka, főleg kártevők elleni védekezésként. A behurcolt fajok közül számos meg is telepszik és sikeresen elszaporodik.

2015/06/03

Élőhelytérképezés lézerrel

A hét kutatója, Balaton, élőhely, interjú, lézer, ökológia, számítástechnika

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi területek állapotának nyomon követésére is alkalmas, de a módszer minden valószínűség szerint nagy jövő elé néz.

433
2015/05/13

Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása

élelem, élelmiszer, környezet, mezőgazdaság, OTKA, ökológia, ökológiai lábnyom, táplálkozás

A táplálkozás közvetlenül meghatározza az emberek egészségét és jólétét, ugyanakkor környezeti hatása is jelentős. A fogyasztás fenntarthatóságát vizsgáló tanulmányok közül kevesebb foglalkozik ezzel a témakörrel, mint annak tényleges fontossága indokolná. A fejlett országok életszínvonalának fenntartása más kontinenseken is terület- és erőforrásigényt jelent. A mezőgazdaság fosszilis erőforrásokon alapul és a nem fenntartható területhasználat problémát jelent, a mezőgazdaság közelít az eltartóképességének határához. A fejlett országokban a fehérjefogyasztás stabilitása mellett a szénhidrát- és zsiradékfogyasztás növekedése jellemző, az egy főre jutó élelmiszer-, illetve kalóriafogyasztás pedig túlzottan magas. Az egyéni fogyasztók felelősek fogyasztásuk környezeti hatásáért.

416
2015/04/10

Talajszennyezésről árulkodó fonálférgek

fonálféreg, OTKA, ökológia, szennyezés, talaj, Talajok Nemzetközi Éve

Az ENSZ közgyűlése két éve a Talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, december 5-ét pedig a Talaj világnapjának. Az „egészséges talajokat az egészséges életért” felhívás a tudatos és fenntartható talajművelésre, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra és nem utolsó sorban a talajszennyezés elleni összefogásra kívánja terelni a figyelmet. Az OTKA által támogatott kutatásunk ez utóbbi ügyet szolgálja a parányi talajlakó fonálférgek vizsgálatán keresztül.

413
2015/04/07

A klónok terjedése

A hét kutatója, biológia, interjú, klón, növény, ökológia, terjedés

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi erdőhatárok kialakulása és a megritkuló fajok kipusztulásának szomorú eseményei is.

406
2015/03/20

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére

A hét kutatója, biológia, interjú, magbank, növény, ökológia

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és a kultúrnövények megőrzése között.

397
2015/03/04

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés?

biológia, csapadék, növény, OTKA, ökológia, szárazság, víz

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk.

381
2015/01/30

Hangyákon élő gombák

A hét kutatója, biológia, gomba, hangya, interjú, ökológia, parazita

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek kevésbé bírják a szomjazást. De vajon melyik „kategóriába” tartozik ez a gomba-rovar kapcsolat?

380
2015/01/30

A manipuláció mesterei

baktérium, biológia, lepke, mikroorganizmus, mitokondriális DNS, OTKA, ökológia, parazita

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik.

377
2015/01/22

Ötven fontos kérdés

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek?

2015/01/15

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

351
2014/11/26

Kevés fás legelő maradt fenn mára

A hét kutatója, agrártudomány, agroerdészet, biológia, interjú, legelő, makkoltatás, ökológia

Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a „High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry” (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról.

347
2014/11/18

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren

biológia, denevér, lőtér, natura 2000, ökológia, várpalota

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.

336
2014/10/22

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények

biológia, nyárfa, orchidea, OTKA, ökológia

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban is.

316
2014/10/06

A nyílt vizek szárnyas halászai

biológia, madár, ornitológia, ökológia, trópusimadár

Míg a trópusi esőerdők madárvilágára a rendkívüli sokféleség jellemző, a tengerészek által elnevezett csoportot, a trópusimadarakat mindössze három faj képviseli, s azok is ritkán kerülnek az ember szeme elé, mivel kizárólag szubtrópusi és trópusi nyílt tengereken fordulnak elő. Ezért is különleges, hogy Madagaszkár nyugati partvidékén, egy kis korallszigeten a közelmúltban megtelepedett közülük a pirosfarkú trópusimadár.

314
2014/10/01

Vizes modellek

Duna, gemenc, interjú, környezetvédelem, ökológia, vízügy

Gemenc országunk egyik legszebb tája. 2013-ban azzal ismerték el természetvédelmi értékét, szépségét, jelentőségét, hogy kisbolygót neveztek el róla – erről a 2014/28-as számunkban számoltunk be. Tamás Enikő Anna, a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, szerteágazó kutatásokat végez ezen a területen is. Munkásságában az összekötő kapcsot a vizes élőhelyek kutatása jelenti.

291
2014/09/03

Veszélyben a tokfélék

A hét kutatója, biológia, élettudomány, hal, interjú, ökológia

Július 11-12-én Tiszafüreden tartották a X. Magyar Haltani Konferenciát. Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa Sallai Zoltánnal és Harka Ákossal közösen végzett kutatásáról számolt be a magyarországi halfauna veszélyeztetettségének témájában. Guti Gábort a Vörös Listáról és a vizákról kérdeztük.

280
2014/08/13

Kísérlet a klímaváltozásról

A hét kutatója, biológia, interjú, klímaváltozás, ökológia

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.

263
2014/07/10

Emberi segítséggel

biológia, dosz, ökológia, pályázat, visszatelepítés

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és a lápi póc esete.