Előfizetés a lapra
433
2015/05/13

Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása

élelem, élelmiszer, környezet, mezőgazdaság, OTKA, ökológia, ökológiai lábnyom, táplálkozás

A táplálkozás közvetlenül meghatározza az emberek egészségét és jólétét, ugyanakkor környezeti hatása is jelentős. A fogyasztás fenntarthatóságát vizsgáló tanulmányok közül kevesebb foglalkozik ezzel a témakörrel, mint annak tényleges fontossága indokolná. A fejlett országok életszínvonalának fenntartása más kontinenseken is terület- és erőforrásigényt jelent. A mezőgazdaság fosszilis erőforrásokon alapul és a nem fenntartható területhasználat problémát jelent, a mezőgazdaság közelít az eltartóképességének határához. A fejlett országokban a fehérjefogyasztás stabilitása mellett a szénhidrát- és zsiradékfogyasztás növekedése jellemző, az egy főre jutó élelmiszer-, illetve kalóriafogyasztás pedig túlzottan magas. Az egyéni fogyasztók felelősek fogyasztásuk környezeti hatásáért.

416
2015/04/10

Talajszennyezésről árulkodó fonálférgek

fonálféreg, OTKA, ökológia, szennyezés, talaj, Talajok Nemzetközi Éve

Az ENSZ közgyűlése két éve a Talajok nemzetközi évének nyilvánította 2015-öt, december 5-ét pedig a Talaj világnapjának. Az „egészséges talajokat az egészséges életért” felhívás a tudatos és fenntartható talajművelésre, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra és nem utolsó sorban a talajszennyezés elleni összefogásra kívánja terelni a figyelmet. Az OTKA által támogatott kutatásunk ez utóbbi ügyet szolgálja a parányi talajlakó fonálférgek vizsgálatán keresztül.

413
2015/04/07

A klónok terjedése

A hét kutatója, biológia, interjú, klón, növény, ökológia, terjedés

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi erdőhatárok kialakulása és a megritkuló fajok kipusztulásának szomorú eseményei is.

406
2015/03/20

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére

A hét kutatója, biológia, interjú, magbank, növény, ökológia

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és a kultúrnövények megőrzése között.

397
2015/03/04

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés?

biológia, csapadék, növény, OTKA, ökológia, szárazság, víz

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk.

381
2015/01/30

Hangyákon élő gombák

A hét kutatója, biológia, gomba, hangya, interjú, ökológia, parazita

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek kevésbé bírják a szomjazást. De vajon melyik „kategóriába” tartozik ez a gomba-rovar kapcsolat?

380
2015/01/30

A manipuláció mesterei

baktérium, biológia, lepke, mikroorganizmus, mitokondriális DNS, OTKA, ökológia, parazita

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik.

377
2015/01/22

Ötven fontos kérdés

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek?

2015/01/15

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

351
2014/11/26

Kevés fás legelő maradt fenn mára

A hét kutatója, agrártudomány, agroerdészet, biológia, interjú, legelő, makkoltatás, ökológia

Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a „High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry” (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról.

347
2014/11/18

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren

biológia, denevér, lőtér, natura 2000, ökológia, várpalota

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.

336
2014/10/22

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények

biológia, nyárfa, orchidea, OTKA, ökológia

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban is.

316
2014/10/06

A nyílt vizek szárnyas halászai

biológia, madár, ornitológia, ökológia, trópusimadár

Míg a trópusi esőerdők madárvilágára a rendkívüli sokféleség jellemző, a tengerészek által elnevezett csoportot, a trópusimadarakat mindössze három faj képviseli, s azok is ritkán kerülnek az ember szeme elé, mivel kizárólag szubtrópusi és trópusi nyílt tengereken fordulnak elő. Ezért is különleges, hogy Madagaszkár nyugati partvidékén, egy kis korallszigeten a közelmúltban megtelepedett közülük a pirosfarkú trópusimadár.

314
2014/10/01

Vizes modellek

Duna, gemenc, interjú, környezetvédelem, ökológia, vízügy

Gemenc országunk egyik legszebb tája. 2013-ban azzal ismerték el természetvédelmi értékét, szépségét, jelentőségét, hogy kisbolygót neveztek el róla – erről a 2014/28-as számunkban számoltunk be. Tamás Enikő Anna, a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, szerteágazó kutatásokat végez ezen a területen is. Munkásságában az összekötő kapcsot a vizes élőhelyek kutatása jelenti.

291
2014/09/03

Veszélyben a tokfélék

A hét kutatója, biológia, élettudomány, hal, interjú, ökológia

Július 11-12-én Tiszafüreden tartották a X. Magyar Haltani Konferenciát. Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa Sallai Zoltánnal és Harka Ákossal közösen végzett kutatásáról számolt be a magyarországi halfauna veszélyeztetettségének témájában. Guti Gábort a Vörös Listáról és a vizákról kérdeztük.

280
2014/08/13

Kísérlet a klímaváltozásról

A hét kutatója, biológia, interjú, klímaváltozás, ökológia

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.

263
2014/07/10

Emberi segítséggel

biológia, dosz, ökológia, pályázat, visszatelepítés

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és a lápi póc esete.

253
2014/07/03

Sikeres a lápi póc védelme

A hét kutatója, biológia, hal, interjú, lápi póc, ökológia, visszatelepítés

Tatár Sándor táj- és természetvédelmi szakértő, a Tavirózsa Egyesület alelnöke és természetvédelmi projektvezetője hat éve vezeti a lápi póc védelmét megcélzó programot. A helyszínen, a Szada melletti kis tavaknál kérdeztük munkája eredményéről.

237
2014/06/05

Mennyire természetesek a magyar erdők?

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé.

223
2014/05/22

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók

A hét kutatója, Balaton, biológia, interjú, ökológia

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele.

216
2014/05/15

Az év madara 2014-ben, a túzok

biológia, év madara, MME, ökológia, természetvédelem, túzok

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány faj él Eurázsiában és Ausztráliában. A túzokok a nyílt sztyeppék madarai. Általában közepes vagy nagytermetű, nehéz testű, rendkívül óvatos, kimért járású madarak, amelyek veszélyt sejtve azonnal szárnyra kapnak.

212
2014/05/13

Cickányfüttyök a sötétben

A hét kutatója, biológia, cickány, hód, interjú, ökológia

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről.

200
2014/04/29

Természet adta szolgáltatás

biológia, ökológia, poszméh, szolgáltatás

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét.

199
2014/04/28

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha

A hét kutatója, biológia, élősködő, féreg, interjú, ökológia, parazita

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Mú­­ze­um (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Ku­­ta­tási Tudásközpontot vezette az intézményben.

174
2014/03/28

Az őrségi erdők komplex vizsgálata

A hét kutatója, biológia, erdő, interjú, ökológia

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat, hanem a fákat, a madarakat, a gombákat és a bogarakat is vizsgálják.