Előfizetés a lapra
735
2017/08/17

Egy tálból cseresznyézünk

bizalom, étel, étkezés, lélektani lelemények, pszichológia

Az étkezés eredendően közösségszervező, társas esemény: az ember jobban szereti, ha nem magányosan, hanem másokkal együtt fogyaszthatja el az ételt. Ám nemcsak az étkezéseknek, hanem maguknak az ételeknek is van összetartó erejük! Léteznek nemzeti ételek, sőt egyes vidékekre jellemző fogások, melyeket a valamilyen szempontból egy csoportba tartozók ismernek és többnyire szeretnek, míg a „kívülállók” talán még a nevét sem hallották. A hasonló ételek fogyasztásának szimbolikus jelentőségét mutatja az is, hogy egyes vallások híveinek együvé tartozása abban is megnyilvánul, hogy bizonyos ételeket mindannyian elutasítanak. De a mindennapokban is magától értetődő az ételválasztás szerepe: ha azt látjuk, hogy valaki ugyanazt eszi, mint mi, feltételezhetjük, hogy hasonló az ízlésünk, és ez máris közös, sőt piros pont lehet, ha esetleg kapcsolatba lépünk egymással.

528
2015/12/17

Színek és ízek

étel, evés, íz, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

Nem egészen egy évvel ezelőtt e rovatban már szó esett egy különös megfigyelésről, mely szerint az étel finomságáról alkotott véleményt nagyban befolyásolja az, hogy mi az illető fogás neve. Akik ugyanazt az ételt „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek egyszerűen „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Már ez az eredmény is jelzi, hogy az étel fogyasztásakor kialakuló élmény nem csupán azokon az információkon alapul, melyek az ízek és illatok érzékelésére szakosodott szerveinkből származnak.

364
2014/12/18

Ínycsiklandó nevek

étel, étterem, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

Nomen est omen – a név végzet. Ez a régi mondás, úgy tűnik, az éttermekben csakugyan igaz: az, hogy egy és ugyanaz a fogás milyen néven szerepel az étlapon, nagy hatással lehet arra, hogy a vendégek milyen gyakorisággal fogják megrendelni. Azt már korábban megfigyelték, hogy az egyszerű, és ezért jellegtelen ételmegnevezésekhez képest a részletesebb leírások megváltoztatják az étel nyújtotta élményt. Például akik ugyanazt a fogást „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek a semmitmondó „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Érdekes eredmény volt az is egy korábbi kutatás során, hogy amikor a „roston sült csirke” megnevezést egy étterem étlapján „omlós roston sült csirke” névre változtatták, a rendelések száma 27%-kal megnőtt.