Az évtized szaharai porvihara Európában
Korábban alig látott sajtóvisszhangot kapott a 2019 áprilisában kialakult szaharai porvihar, melynek finomszemcsés törmeléke Európa jókora hányadát elárasztotta. Narancssárgára színezett naplemente, vörös foltok és porcseppek az autók szélvédőjén, kerti bútorokon, hajók fedélzetén, marsbéli tájra emlékeztető magashegységi hómezők – a közösségi médiában fellelhető beszámolók és fényképek így adtak hírt Kréta szigetétől Dél-Európán át a Brit-szigeteken keresztül egészen Izlandig.

Az elektromos kocsik már a spájzban vannak
Sokaknak tűnhet futurisztikusnak vagy éppen luxusnak az elektromos autó. Távolinak és ezáltal érdektelennek lehetne gondolni őket Európa ezen szegletéből. Miért beszélünk akkor ilyen sokat erről a technológiáról? Milyen lenne a világ, ha elektromos autók közlekednének az utakon?

Lendkerekes játékautótól a fantom forgalmi dugókig
Stépán Gábor akadémikus vehette át a Príma díjat december 4-én a Művészetek Palotájában, novemberben pedig egy másik rangos díjat kapott meg Amerikában. A BME Gépészmérnöki Karának tanszékvezetője, volt dékánja sok hivatali teendője mellett is ragaszkodik ahhoz, hogy tanítson. Mi kedvenc kutatási területeiről kérdeztük.

Gördülő kövek a Marson
Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity marsjáró felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni. Ezt a modellt a Gömböc egyik atyja, Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár (BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) dolgozta ki csoportjával, akiknek kutatását az OTKA és a Korányi Imre-ösztöndíj is támogatta. A tudományos újdonság jelentőségét mutatja, hogy a Nature lapcsalád egyik tagja is beszámolt róla, és a hír bejárta a világsajtót.

Drónok és épületek
A drónok alkalmazási területeit még csak most tapogatja a világ. Hogy a pilóta nélküli légi járművek mely feladatoknál válnak be igazán és hol marad annyiban a drónhasználat a kipróbálás után, azt a hasznosítás ráfordításai és a megtérülés aránya szabja majd meg. A Lechner Tudásközpont mint a hazai építészeti és építésügyi paletta meghatározó szereplője is részt vesz az új lehetőségek felderítésének munkájában.

Lendületben az okoskütyük
Az okoseszközök korát éljük. Egyes becslések szerint számuk 2020-ra eléri az 50 milliárdot, de a számszerűségnél sokkal fontosabb kérdés a velük való együttélésünk biztonsága. Varró Dániel mérnök-informatikus, egyetemi tanár az MTA Lendület programjának nyertese kutatócsoportjával együtt a BME-n azon dolgozik, hogy miként építhetők be az okoskütyük szolgáltatta információk a minket körülvevő nagy megbízhatóságú rendszerek működésébe, miként lesz egy okos rendszer megbízható is.

A száguldó cirkusz textíliái
A száguldó cirkuszként emlegetett Forma-1 versengésben az ezredmásodpercekért folyó küzdelemben az ember igyekszik a maximumot kihozni a technikából. Mindezt a lehető legnagyobb biztonság közepette. A high-tech műszaki textíliák e célok elérését segítik, számos – főleg műszaki – textilipari termék nélkül a Forma-1 nem jöhetett volna létre.

Ismét lendületben a hadronok
Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat
Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok?

Alkonyfény-iránytű
A Fény Nemzetközi Éve alkalmából cikksorozatban mutatjuk be a viking hajósok által vélhetően használt navigációs eljárásoknak az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában is eredményesen kutatott fizikai hátterét. Ismertetjük lehetséges navigációs eszközeiket, különös tekintettel a rejtélyes napkőre, és az égbolt polarizációs mintázatán alapuló feltételezett eljárás lépéseire.

Ólom a vízben?
Már az ókori rómaiak is – így hangzik egy gyakori szófordulat, ami a mi esetünkben is igaz, mivel már a rómaiak is használtak ólomvezetékeket. Egyes régi építésű épületekben még manapság is ilyen csövek vannak, ami azért jelent gondot, mert az ivóvízbe beoldódó ólomnak káros egészségügyi hatása van, főként a gyerekekre nézve. Sebestyén Ágnes, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiéniés osztályának biomérnöke a települések ivóvizének ólomszintjét kutatja – erről beszélt az Élet és Tudománynak.

Elindult a Jövő Hősei Tudományos Verseny!
A BASF a fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdet középiskolásoknak. A Jövő Hősei Tudományos Verseny 2015. február 3-án indult el hazánkban, a BASF kelet-európai oktatóprogramjának részeként.

Goodbye, MASAT-1!
Az első magyar műhold égi pályája majd’ háromévnyi keringés után véget ért. Az utolsó napokban a „Goodbye World!” üzenettel búcsúzott a világtól, majd január 9-én belépett a légkörbe és elégett. A Masat-1 eredményeiről, tapasztalatairól és a folytatásról beszélgettünk Dudás Leventével, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék egyetemi tanársegédjével, aki a programban a kommunikációs alrendszerért felelős vezető mérnök volt.

Karácsonyi illatok
A karácsony közeledtével egyre-másra ismerős illatokra bukkanunk, gyermekkorunk szép emlékei elevenednek meg. A fahéjas sütemény, a forralt bor kellemes szegfűszeges illata mind-mind a karácsony eljövetelét jelzi számunkra. Ám van ennél sokkal tudományosabb megközelítése is a dolognak, mégpedig az, hogy e fűszerek illóolaja kiváló baktériumölő hatással rendelkezik, nem mellesleg egyik-másik képviselőjük értékes antioxidáns tulajdonságú is.

Mit kezdjünk az űrszeméttel?
Az űrtechnika olyan mélyen beivódott mindennapjainkba, hogy nehezen tudnánk nélküle elképzelni az életünket. Természetesnek vesszük, hogy kommunikálunk a különböző földrészek között, hogy több száz televíziós adót fogunk, hogy e-maileket írunk és közösségi oldalakon posztolunk, hogy a navigációs készülék mindig a helyes célhoz irányít minket, vagy hogy van esélyünk megjósolni az elkövetkező napok időjárását. Ezek a napi tevékenységek mind-mind műholdak segítségével jöhetnek létre. Meghibásodásuk esetén vagy életciklusuk lejárta után viszont ezek az eszközök továbbra is korábbi pályájukon maradnak, s ottani céltalan sodródásuk előbb-utóbb olyan katasztrófát idézhet elő, minek következtében a jelenlegi kényelmes életünk pillanatok alatt véget érne.

Magyar kutatások a jövő energiaforrásáért
Sokan a magfúziót tartják a jövő első számú energiaforrásának. A tervek szerint 2020 körül, Franciaországban készül el az első kísérleti fúziós reaktor, az ITER, amivel lehet tesztelni a fúziós energiatermelés teljes technológiáját. Több magyar szakember vesz részt a világméretű programban, és nem csak elméleti kutatásokat végeznek, hanem kísérletekben is részt vesznek. Köztük van Dunai Dániel, az MTA Wigner Fizikai Központ munkatársa, akivel a részletekről beszélgettünk.

A tájban rejlő szépség
A tájakban rejlő szépség eredete régóta foglalkoztatja az embereket. Már az ókori filozófusok is elmélkedtek természeti környezetünk sokféleségéről, s annak esztétikai vonatkozásairól, miszerint a környezetünkben lévő táj, illetve az abban megtalálható objektumok mennyiben és miért tekinthetők szépnek, esetleg csúnyának.

Földtudományos forgatag
2014. november 8–9. 10.00–18.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Díszterem 1143 Budapest, Stefánia út 14 A rendezvényen bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó intézményeink, megismerkedhetnek ásványkincseinkkel, a klímaváltozás nyomaival a kőzetekben, a földtani veszélyforrásokkal, a földet vizsgáló geofizikusok különleges eszközeivel, a szénhidrogén-kutatás érdekességeivel.

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül
Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy tűzhányóink felébredhetnek-e álmukból?

3D-s térkép a kéregmozgásról
Több mint két évtizedes méréssorozat eredményeként elkészült a Pannon-medence kéregmozgásának első háromdimenziós térképe. A földkéreg deformációit űrgeodéziai technikát alkalmazva sikerült rendkívüli pontossággal követni. Grenerczy Gyulával, a Földmérési és Távérzékelési Intézet penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának munkatársával nemcsak a program tudományos hátteréről és jelentőségéről beszélgettünk, hanem arról is, hogy a kapott adatok révén egyebek között a nagyfontosságú létesítmények veszélyeztetettsége is pontosabban becsülhető.

Klímaváltozás a szőlőben
A klímaváltozást, illetve annak hatását sok mindenen le lehet mérni, így a szőlőtermesztésen és a bortermelésen is. Ennek kiderítését célozza egy új magyar kutatási program, amit az OTKA is támogat. Négy magyarországi borvidéken vizsgálják majd az összefüggéseket. Erről beszélgettünk az egyik legismertebb hazai éghajlatkutatóval, Mika Jánossal, aki a projekt vezetőjeként az Eszterházy Károly Főiskolát képviseli.

Merre tart a magyar űripar?
Folynak a tárgyalások Magyarország csatlakozásáról az Európai Űrügynökséghez. Az ESA egyik legfontosabb szakmai feltétele, hogy megfelelő szintű űriparunk legyen. Sokak számára meglepő lehet, hogy hazánkban egyáltalán létezik ilyen iparág, pedig egyik vezető képviselője, a BHE Bonn Hungary, számos egyedi eszközt gyárt és szállít a világ különböző területeire. Solymosi János űrtechnológiai igazgatóval a magyar űripar helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettünk.

A hazai informatika történetéről
Azt senki sem tagadhatja, hogy az informatika teljesen megváltoztatta világunkat. Ez a nagyhatású tudomány pedig már nem fiatal – indokolt, hogy eddigi története maga is kutatás tárgya legyen. Az informatika története ráadásul részben a megvalósult sci-fi története is. Képes Gábor, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum osztályvezetője maga is sci-fi író. Így aztán igazán autentikus szakemberrel beszélgethettünk az informatika hazai történetének kutatásáról.

Joggal az űrbe
Ahogy arról már többször is írtunk lapunkban, folynak a tár- gyalások Magyarország csatlakozásáról az ESA-hoz, vagyis az Európai Űrügynökséghez. Ennek számos jogi feltétele van, ami egy nemzetközi szerződés előkészítésénél termé- szetes. Magának az űrtevékenységnek is vannak jogi vonat- kozásai, melyek kevésbé ismertek, de nagyon fontosak. Mivel foglalkozik az űrjog? Milyen jogai vannak az államok- nak, a vállalkozásoknak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tari Fruzsina űrjogásszal.