Előfizetés a lapra
440
2015/06/02

Világhírközlés

A hét kutatója, élettelen, gráfelmélet, információ, információelmélet, interjú, matematika, Rényi Alfréd

Az információelmélettel a terület korai időszakában ismerkedett meg Csiszár Imre matematikus, akadémikus, aki júniusban az életműdíjnak tekinthető Hamming-medált veheti át, melyet az elektromérnökök nemzetközi egyesülete (Institute of Electrical and Electronics Engineers) évente ítél oda egy kiemelkedő kutatónak vagy legfeljebb háromtagú kutatócsoportnak. Csiszár Imre az információ matematikai és hírközlési sajátosságait vizsgáló területet Rényi Alfréd vezetésével térképezhette fel, majd később a hazai információelmélet-kutatás vezető alakjává vált.

328
2014/10/15

A talajnedvesség az időjárást is befolyásolja

A hét kutatója, agrártudomány, élettelen, élő, időjárás, interjú, meteorológia, OTKA, talaj

Az időjárást nagyon sok minden befolyásolja – ezért is olyan nehéz előre jelezni. De vajon megváltoztatja-e a helyi időjárást például az, hogy milyen a terület mezőgazdasági hasznosítása? Rajkai Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozik immár negyven éve. A talajról, a talaj szemcseösszetételéről, az időjárásról és a növények vízfelvételéről kérdeztük.

273
2014/07/31

Geoinformatika - a Földön kívül is!

bolygókutatás, élettelen, földtudomány, geoinformatika, interjú, térinformatika

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.

268
2014/07/17

Beavatástól a csoportelméletig

A hét kutatója, élettelen, interjú, matematika

Sok ember fél a matematikától, gyakran valamilyen negatív iskolai élmény is kötődik hozzá. Ráadásul a matematikát sok tanár fegyelmezési eszköznek használja: könnyű olyan unalmas feladatot kitalálni, amelyet nehéz megoldani. Abért Miklós, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatója gimnáziumi tanárától, Surányi Lászlótól azt tanulta, hogy a matematikai érzékenység ugyanúgy alapérzékenység, mint a zenei vagy a költői érzékenység, és hasonló módon átszövi az emberek életét.

214
2014/05/13

Matematikusok matematikusokról

élettelen, könyv, könyvtermés, matematika, Typotex Kiadó

Nagy örömmel vettem kezembe ezt a könyvet. Szerkesztője, Róka Sándor általam igen tisztelt matematikatanár, sok év óta ismerem, hallgattam előadásait, és sok-sok feladatát oldottuk meg tanítványaimmal. Tudtam, hogy érdekes gyűjteményt fogok elolvasni. A tartalomjegyzékben ismét ismerős nevekre leltem – ez még jobban felcsigázta érdeklődésemet. A szerzők közül többeket az egyetemen hallgattam, a címekben – és az írásokban – olyan nagy matematikusok neveit láttam, akikről elnevezett tételeket tanultam.

184
2014/04/07

A kő története

A hét kutatója, élettelen, geológia, interjú, mangánérc, úrkút

Polgári Márta különlegesnek mondható karriert futott be a geológia területén, hiszen nem jellemző, hogy nőként nehéz terepmunkát végezzen valaki, emellett magyar szakemberként a Geology című, rangos amerikai folyóiratban is sikerüljön publikálnia. A Földtani és Geokémiai Intézet Geobiomineralizációs és Asztrobiológiai Kutatócsoportját vezető szakember magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban arról mesélt, hogy miért választotta a földtudományi pályát, és miért különleges az az úrkúti mangánérctelep, ahol immár 33 éve végzi kutatásait.

125
2014/01/30

Kutassuk a Marsot a Földön is!

A hét kutatója, bolygó, élettelen, Mars, OTKA, űrkutatás

A távoli Mars felszíni alakzatai saját bolygónkon is vizsgálhatók. A vizes környezetek nyomainak elemzésében ugyanis földi analógiák is közreműködnek. Még Magyarországon is vannak olyan területek, amelyek tanulmányozása segít a vörös bolygó megismerésében. Nem csoda, hogy az OTKA is támogatja ezeket a kutatásokat. És, ha víz és Mars, akkor nem maradhatnak ki az asztrobiológiai vonatkozások sem. Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa lapunkba is gyakran ír és könyvei is jelentek meg ezekben a témában. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban most saját kutatásairól kérdeztük.

113
2014/01/20

Térképtörténetek

élettelen, földrajz, történelem

Másfél éve egy átlagos üzletember érkezett Budapestre valami különös műtárggyal: a nagyobb narancs méretű strucctojásra a világ képét vésték az 1500-as évek elején. A szenzációs lelet híre azután idén augusztusban bejárta a világsajtót. A legkorábbi, már Amerikát is ábrázoló glóbusz felfedezése azonban még számos rejtélyt tartogat a tojáshéjnyi felszín alatt.

84
2013/12/04

Fotonvadász leopárd

cserenkov-sugárzás, élettelen, fizika, részecske

Akik szépnek találják a sarki fényt vagy a szivárványt, azoknak minden bizonnyal a Cserenkov-sugárzás is tetszene. Ez a kékes ragyogás akkor keletkezik, amikor töltött részecskék a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladnak, mérnökhallgatók praktikusan a Műszaki Egyetem tanreaktorában találkozhatnak a jelenséggel. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) – Varga Dezső vezetésével – olyan részecskemegfigyelő berendezést fejleszt, amelynek működése szintén a Cserenkov-effektuson alapul. A tovaterjedő sugárzás hullámfrontjának elhajlási szögéből a hullámban jelen lévő részecskék sebességét mérhetik meg, amellyel impulzusuk ismeretében a tömegük már kiszámítható. A tömeg pedig olyan a fizikus számára, mint a DNS a rendőrségnek, ebből már biztosan tudni lehet, milyen részecskék alkották a hullámot.