Előfizetés a lapra

Az ürge délben kevésbé fürge

A hét kutatója, interjú, ökológia, ürge

2015/09/18

2015-ben az év emlőse a közönséges ürge. Ez a kis rágcsáló Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. A rövidfüvű puszták lakója, de ma hazánkban két területtípus jelent neki élőhelyet: a védett legelők és a füves repülőterek… Hogyan hatnak a német turisták ezen kisemlősök időbeosztására? Miért telepítik át az ürgéket? Milyen programot támogat az Európai Unió? Erről beszélgettünk Altbäcker Vilmos etológussal, a Kaposvári Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Intézetének vezetőjével.

– Hogyan kapcsolódik Bugacon az ürgék napi ritmusa a német turisták jelenlétéhez?

– A bugaci puszta az ürgék egyik fellegvára. De nemcsak ürgék vannak ott, hanem például lovasbemutató is, melynek során a turistáknak megmutatják a hagyományos tájhasználatot. Időnként túl sokan vannak a turisták az ürgekutató számára. Arra gondoltunk, hogy szerzünk egy érvet ellenük annak érdekében, hogy csökkenjen a turizmus okozta zavarás. Összehasonlítottuk az ürgék napi ritmusát a lovasbemutató környékén a sok turista mellett és pár száz méterrel odébb egy másik helyen. Azt vártuk, hogy az ürgék délben, a lovasbemutató idején elbújnak az üregükbe, a másik helyszínen pedig kint maradnak. Meglepetésünkre azt az eredményt kaptuk,  hogy ahol nincsen turista, ott is elbújnak az ürgék. Úgyhogy egyelőre nincsen fegyver a kezemben a német turisták ellen.

– Hogyan lehet vizsgálni az ürge napi ritmusát?

– Ez nagyon egyszerű. Kell hozzá egy szakdolgozó, aki beül egy olyan „babaházba”, ami terepszínűre van festve. Az imént említett vizsgálathoz kettő szakdolgozó kellett, az egyik a lovasbemutató helyen, a másik pedig odébb vizsgálódott. Negyedóránként körbenéztek, és megszámolták, hogy hány ürgét látnak. Utána felrajzolták, hogy a napnak mely szakában hány ürge látható, és ezzel jellemeztük a napi ritmust. Eredményeink szerint az állatok napi ritmusában vannak kiemelkedő időszakok, például délelőtt 11 óra – ekkor láttuk a legtöbbet. Déltől kettőig pedig alig láttunk ürgét. Ezek után azon gondolkodtunk, hogy mi a magyarázata ezen jelenségnek. Én mint kopasz ember, mindjárt arra gondoltam, hogy ha nem a turisták miatt van ez a déli szieszta, akkor nyilván az az oka, hogy nyáron a déli órákban piszok meleg van a bugaci pusztán. Így aztán a következő lépésben befestettük különböző színűre néhány ürge fejét. Egyeseknek feketére festettük, másoknak kifehérítettük a fejüket, a harmadik csoportnak pedig barnán hagytuk. Összehasonlítottuk, hogy mennyire aktívak a különböző csoportba tartozó egyedek. Azt találtuk, hogy a feketére festettek még jobban féltek a napsütéstől, a fehér fejűek pedig kint mozogtak akkor is, amikor sütött a nap. Így sikerült igazolni, hogy az ürgéknek a déli sziesztáját a nagyon erős nyári napsütés okozza.

– Miért kellett áttelepíteni 2002-ben az ürgéket a Pécs-Pogányi Repülőtérről?

Lovasbemutató Bugacon (BAJOMI BÁLINT FELVÉTELEI)

– A Pécs-Pogányi Repülőtér régen legelő volt, majd legelt és kaszált vitorlázóreptér. Ez nagyon kedvező élőhely az ürgék számára, több ezer ürge népesíti be most is, és ez 2002-ben is így volt. Amikor a tulajdonosok elhatározták, hogy lebetonozzák a kifutópályát, akkor nyilván útban voltak az ürgék. Persze maradhatnánk a kőkorszakban is fejlődés nélkül. De hogyha van egy fejlesztési elhatározás, akkor ezt úgy kell megcsinálni, hogy az a legkevésbé ártson a természetnek. Minket mint ürgekutatókat kértek meg arra, hogy eltávolítsuk a leendő építkezési nyomvonalból az ürgéket, hogy ne pusztuljanak el. Akkor kezdődhetett meg az építkezés, amikor az ürgéket elvittük onnan. Ez harminc egyetemista részvételével történt, nagyon kalandos körülmények között. Kutatóként nem voltunk arra felkészülve, hogy ilyen mennyiségű állattal és ilyen mennyiségű diákkal foglalkozzunk. Egy hétig tartott a befogás. Ezen idő alatt nyolcszáz állatot fogtunk be és telepítettünk át a Duna-Dráva Nemzeti Park egy védett területére. Ezen a legelőn előfúrtunk nekik lukakat, gyakorlatilag szükséglakásokat készítettünk nekik, és ezekbe eresztettük be őket. Utána egy diák éveken keresztül vizsgálta, hogy milyen eredményesen lakják be a területet (ezt hívják természetvédelmi szakszóval monitoringnak).

– Sikeres volt a telepítés rövid, illetve hosszú távon?

– Mint mondtam, ezeket az ürgéket nyomon követtük a telepítés után, úgyhogy tudjuk: valóban sikeres volt a telepítés. Sajnos aztán a több éven keresztül szünetelt a legeltetés, így a gyep elgyomosodott, és az ürgék szétszéledtek. Azóta újra van ott legeltetés, a legelő ürge szempontból jónak látszik, de sajnos az állatok nem jelentek meg újra. Úgyhogy ez nem egy hosszú távú sikertörténet. Azóta több hasonló építkezés során megtapasztaltuk, hogy sokat tudunk javítani magán az áttelepítés módszerén, és most már mindig előírás az is, hogy csak olyan helyre vihetünk és viszünk állatokat, ahol hosszú távon is biztosított a legeltetés. Így a rossz és a jó tapasztalatokat, az azóta végzett kutatások eredményeit felhasználva sokat javult az áttelepítés módszere. Tehát most már van egy eredményes áttelepítési technológia. Ha elindul egy építkezés, akkor minimalizálni tudjuk annak hatását.

– Néhány évvel ezelőtt az Európai Unió LIFE nevű programjában támogatták a kerecsensólyom védelmét. Hogy került itt képbe az ürge? Miért foglalkoztak ürgével is ebben a programban?

– A kerecsensólymok és a parlagi sasok fokozottan védett ragadozó madarak. Elsősorban ürgével táplálják a fejlődő fiókáikat. A kerecsensólyomról tudjuk, hogy ha ürge helyett galambbal eteti a fiókáit, akkor sokkal rosszabb a kiröptetés sikeressége. Tehát nagyon is fontos, hogy az ürgeállományok megmaradjanak. A korábbi kerecsensólyom-központú pályázat keretében az ürgéket – például ha elindult egy építkezés – a kerecsensólyom-fészkek környékére telepítettük, hogy a madarak jobban tudják etetni a fiókáikat. Eközben kiderült, hogy sajnos jóval kevesebb ürge van, mint azt korábban sejteni lehetett. Több, mint tíz éve folyik az országos Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. Ennek részeként az ürge állományait is rendszeresen felmérik. Kiderült, hogy sok helyről eltűnőben van, felmorzsolódik az állomány. A korábbi kerecsensólyom-pályázatban az ürge mint kerecsensólyom-fióka táplálék szerepelt. Ez volt a fő „feladata”. Akkor még Magyarországon csak a védett kategóriában volt az ürge. A sólyomkutatás eredményeképp lett fokozottan védett, és a faj védelmének érdekében született az újabb pályázat.

 Ürge a Pécs-Pogányi repülőtéren 2002 áprilisában, a befogás idején

– Mi a célja a projektnek? Mikor indul és meddig fog tartani?

– A LIFE+ pályázatot tavaly nyertük el, idén kaptuk meg a támogatást, és most vannak a kezdeti lépések. Több nemzeti park is részt vesz benne: a Fertő-Hansági Nemzeti Park koordinálja, a Balaton-felvidéki és a Kiskunsági Nemzeti Parkok a partnerek. Országos felméréssel indítunk, amikor is megnézzük, hogy jelenleg mi a helyzet ürgefronton. Ebben nemcsak a nemzeti parkok, hanem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), illetve a Kaposvári Egyetem is részt vesz partnerként. A Kaposvári Egyetemen nem csak azt nézzük meg, hogy hány állat van, hanem hogy az egyes élőhelyeken milyen az élőhelynek a minősége, illetve milyen zavaró tényezők vannak, és mennyire elszigeteltek genetikailag ezek az állományok. A következő években – egészen 2018-ig – megpróbáljuk az ürgéket zárt térben tenyészteni. Ha esetleg tovább csökken az állomány, akkor nem a meglevő összeszűkült populációkból telepítünk majd át egyedeket, hanem a zárt térben szaporított ürgék közül tudunk majd kiengedni állatokat.

 BAJOMI BÁLINT

 

2015/28