Előfizetés a lapra

Az első világháború

könyv, könyvtermés, L'Harmattan Kiadó, történelem, világháború

2014/06/27

A szerkesztő, Németh István és szerzőtársai tanulmány- és dokumentumkötetükben az első világháború számos, Magyarországon még kibeszéletlen kérdését vetették fel és válaszolták meg. Új szemléletű, ideológiai korlátoktól megszabadított tanulmányaikban saját és a legújabb nemzetközi kutatások eredményeit ötvözték. Nem az első világháború történeti monográfiáját készítették el, hanem az eddig elhallgatott vagy meghamisított eseményeket és magyarázatukat igyekeztek korrigálni. Eközben komplett tematikai egészet kínálnak: a központi hatalmak, az antant hatalmak és a perifériák legfontosabb eseményeit és kérdéseit, majd a Párizs környéki békekonferenciák (1919–1920) határozatait és következményeit tárgyalják, illetve a háborús felelősség kérdését járják körül. Az impozáns vállalkozás 468 oldalon 25 cikkben és tanulmányban s több mint 50 dokumentumban helyezi új megvilágításba a XX. század „őskatasztrófáját”.

 

A Monarchia úgy érezte, hogy a délszláv ambíciók miatt puszta léte forog kockán. Szentpéterváron attól tartottak, hogy Oroszország nagyhatalmi státusa válik komolytalanná, ha nem reagálnak Szerbia megtámadására, de szemet vetettek Konstantinápolyra és a török tengerszorosokra is. Németország úgy vélte, ki kell törnie az antant „bekerítéséből”, s az Osztrák–Magyar Monarchia nagyhatalmi pozíciójának megőrzése saját létkérdése is, amelyet az antant veszélyeztetett. Poincaré Franciaország biztonságát hozta fel indoknak az oroszokkal való szövetségkötésre. A háborúból Nagy-Britannia sem maradhatott ki, hiszen Európa hatalmi egyensúlya, azaz saját biztonsága forgott veszélyben.

 A két szemben álló szövetségi rendszer (központi hatalmak és az antant) elsődleges célja nem kisebb-nagyobb területi gyarapodás, hanem az ellenfél szétzúzása volt. A tömeghadseregek katonai mozgósításának új logikája pedig a háború világméretűvé szélesedéséhez vezetett.

 Megrázkódtatta és lerombolta a civilizált világ egy részét; összesen 20 millió halottat, 21 millió sebesültet és rokkantat hagyott hátra. A korábbi Európa politikailag, gazdaságilag és kulturálisan összeomlott.

 Földrészünk – s talán a világtörténelem – alakulására is azonban legnagyobb hatással az első világháborúból kinövő és hatalomra jutott totális ideológiák és mozgalmaik voltak: a bolsevizmus (1917), a fasizmus (1922) és a nemzetiszocializmus (1933), amelyek a világtörténelem legnagyobb emberáldozatával járó második világháborúba sodorták a népeket. (Az első világháború 1914–1918. 2014. L’Harmattan Kiadó, 468 oldal, 3900 forint)

2014/24