Előfizetés a lapra

A közönségkedvenc kockásliliom

2016, Az év vadvirága, biológia, botanika, kockásliliom, növény, virág

2016/06/06

Hatodik alkalommal választották meg hazánkban az év vadvirágát. A Magyar Természet­tudományi Múzeum által megrendezett internetes, nyilvános szavazáson 2016-ban a mocsári kockásliliom a négy jelöltre beérkezett 1282 szavazat 40 százalékát szerezte meg.

A mocsári kockásliliom (Fri­til­la­­­ria meleagris) az egyik legjellegzetesebb és legszebb hazai vadvirág. Közismertségére és közkedveltségére utal számos népi elnevezése, mint az ostáblaliliom, kotuliliom, kongóvirág, kakukkvirág, bíbicvirág, konyócska, fekete tulipán, szerencsemák, mezei kisasszony.

 Elterjedési területe Nyugat-Európától (Franciaország, Nagy-Britannia) a Kaukázusig húzódik. Észak-Európában csak dísznövényként telepítve, ritkán kivadulva fordul elő. A legtöbb országban, ahol előfordul, mára megfogyatkozott és emiatt védelmet élvez. Látványos virágainak színéhez és mintázatához legendák fűződnek. Svédországban úgy tartják, hogy a háromkorona-háború során elesett dán katonák nyomán piros, a svédek után fehér virágai bújtak elő a csatamezőn. Horvátországban lepellevelein a nemzeti címer piros-fehér négyzetekből felépülő mintáját vélik felfedezni és Kockavica-nak nevezik. Hazánkban Zalaistvánd település címernövénye.

A Fritillaria bithynica Délnyugat-Törökországban fordul elő (A); a F. messanensis a Balkán és az Appenini-félsziget lakója (B); a F. rhodia Rodosz szigetének bennszülöttje (C); a F. persica a Közel-Keleten él (D); a F. tubaeformis a Dél-Alpokban található (E); a F. uvae-vulpis a Közel-Kelet lakója (F); a F. imperialis (császárkorona) Kis-Ázsiától a Himalájáig elterjedt, hazánkban gyakran ültetett dísznövény (G); a F. theophrastii Leszbosz szigetének endemizmusa (H) (MOLNÁR V. ATTILA FELVÉTELEI)

Magyarországon sajátos elterjedési mintázatot mutat: a Dunántúl déli és nyugati részén, valamint az Észak-Alföldön és az Északi-középhegység néhány pontján (a Cserehátban, a Bükkben és a Mátrában) fordul elő, míg a Bodrogközből kipusztult. Rendszerint láp- és ligeterdőkben, másodlagosan az ezek helyén kialakult mocsár- és lápréteken fordul elő. Hazánkban 5 lelőhely adatai alapján erősen savanyú kémhatású (pH 3,9–5), kis sótartalmú, legfeljebb enyhén szoloncsákos, alacsony mész- (<0,05%) és magas humusztartalmú (4,4–20,4%) talajokon fordul elő. Termőhelyein a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma tág határok között változik.

Mérgező mezei kisasszony

Hagymás, évelő faj, amelynek elágazásmentes, vékony szárán többnyire magányosan (nagyon ritkán kettesével) fejlődnek bókoló virágai. Ezek hat lepellevelének sajátos rajzolatát a bíbor különböző árnyalatai adják. Állományai igen változatosak, virágszínük egymástól nagyon eltérő lehet. A Zala megyében élő kockásliliomok többsége sötét vörösesbarna alapszínű, míg a Beregi-síkon a halványabb virágú tövek gyakoribbak. Hófehér és sárgás színváltozatai is ismertek. A virágon belül hat porzó, egy háromkaréjú bibe és a leplek tövében egy-egy mézfejtő (nektárium) helyezkedik el. Hajtásai virágzáskor 15–20 centiméter magasak, a termésérés során viszont ennek két-háromszorosára is megnőnek. Levelei egyszerűek, keskenyek, szórt állásúak. Körülbelül 2 centiméteres, három kopáccsal nyíló toktermése – a virággal ellentétben – felálló. Lapos, sárgásbarna színű magvai keskenyen hártyás szegélyűek, szél vagy víz útján terjednek, február-márciusban csíráznak. Ezt követően 5–7 éven keresztül csupán vegetatív szervei fejlődnek, példányai csak ezután képesek virágozni.

Bimbós állapotú példányainak sajátos habitusa miatt az angolok kígyófejnek (snake head) nevezik (LÖKI VIKTOR FELVÉTELE)

 A szaporodóképes életszakasz további mintegy 25 évig tarthat. Termőhelyeinek téli elöntése nemcsak magjainak terjesztésében tölt be fontos szerepet, hanem azzal is jár, hogy a talajvízzel átitatott talaj kora tavasszal lassan melegszik fel. Az alacsony talajhőmérséklet a virágzás idején meggátolja a kockásliliom növényi versenytársainak gyors fejlődését. Hajtásai – különösen az emlősökre nézve – mérgezők.

Hazánkban a Dunántúl déli és nyugati részén, valamint az Észak-Alföldön és az Északi-középhegység néhány pontján fordul elő

(TAKÁCS ATTILA GRAFIKÁJA)

 Éves életciklusában két aktív időszak van. Levelei ősszel jelennek meg, virágzása és termésérlelése tavaszra esik. A Kárpát-medencei virágzó állapotú herbáriumi példányait február 28-a és május 24-e között gyűjtötték, a 70 vizsgált példány gyűjtésének középnapja április 17-e volt.

A Kárpát-medencéből származó herbáriumi példányok gyűjtési dátuma alapján február és május vége között virágozhat, de leggyakrabban március végétől május elejéig díszlik

 

Kora tavaszi táplálékforrás

A nyíló virágok 5–7 napon keresztül átlagosan napi 11 mg nektárt választanak ki, de a nektár mennyisége és cukortartalma egyaránt csökken a virágzás előrehaladtával. A kockásliliomok nektárjának cukorösszetétele az egyes fajok között jelentős különbségeket mutat: az év vadvirágának megválasztott faj nektárjának cukortartalma átlagosan 50 százalék körül van, benne szaharóz, glükóz és fruktóz nagyjából egyforma arányban található, és a 2,5–3 napig termelődő virágporral együtt fontos kora tavaszi táplálékforrást jelent a megporzó rovaroknak. Mivel az évnek abban az időszakában virágzik, amikor a potenciális megporzó rovarok egyedszáma és aktivitása egyaránt alacsony, a virágait igen ritkán látogatják rovarok (egy-egy virágot összesen általában csupán néhány alkalommal). Megporzásában szerepük van magányos és társas életmódú méheknek, darazsaknak és kétszárnyúaknak is, de legjelentősebbek a poszméhek – főként a gyakori és hidegtűrő kövi és földi poszméh (Bombus lapidarius és Bombus terrestris). Lengyelországi vizsgálatok alapján a nagy állományok termésképzését nem limitálja a megporzók száma. Kisebb állományok felmorzsolódásához hozzájárulhat a megporzók ritkasága, annál is inkább, mert az önmegporzás bár egészséges magokat eredményez, mégis igen ritkán fordul elő.

Három kopáccsal nyíló termései

(NAGY TIMEA FELVÉTELE)

 

 Termésérlelése a virágzást mintegy 1 hónappal követi, terméses állapotú herbáriumi példányait a Kárpát-medencében április 24-e és május 24-e között gyűjtötték. A magházban átlagosan 120–170 magkezdemény található, míg a termésekben lévő magok száma átlagosan 86–118 között változik az évjárathatástól és a megporzástól függően.

Csokorban árulták

Néhány évtizeddel ezelőtt virágait például nyugat-magyarországi városok piacain árulták, de szerencsére ez ma már nem jellemző. Állományai a folyószabályozások következtében, termőhelyeinek kiszárítása és feltörése, műtrágyázása és egyes özöngyomok (például aranyvessző, gyalogakác) térnyerése miatt erősen megfogyatkoztak. A mocsári kockáslilom megőrzésének kulcsa az élőhelyeinek fenntartása, a számára otthont adó gyepek megfelelő időben történő kaszálása és az otthonául szolgáló erdők fafajösszetételének megőrzése.

 MOLNÁR V. ATTILA

  TAKÁCS ATTILA

Az írás a Nemzeti Tehetség Program (NTP-EFÖ-P-15) támogatásával készült.

OTKA K 108992

 

 

 

 

 

 


 Keretes írásunk:

NEM MINDEN KOCKÁSLILIOM KOCKÁS...

 A nemzetség több mint 100 faja az északi félteke mérsékelt övében (Észak-Amerikától Európán és a Mediterráneum térségén keresztül Kelet-Ázsiáig) elterjedt. A kockásliliomfajokra jellemzők a bókoló, látványos, színes virágok, amelyek azonban csak néhány faj esetében mutatnak a mi fajunkéra emlékeztető „kockás” mintázatot. (Egyébként hasonló mintázatú lepellevelei vannak néhány mediterrán elterjedésű kikericsfajnak is.)

 Legtöbb nyelvben neve jellegzetes alakú és mintázatú virágaira utal

(MOLNÁR V. ATTILA FELVÉTELE)

 

A nemzetség tudományos nevét – Fritillaria – onnan kapta, hogy az ide tartozó fajok virágának alakja az ókori rómaiak kockavető poharára, a fritillus-ra emlékeztet.

 A mocsári kockásliliomtól eltérően a nemzetség fajainak többsége szárazabb termőhelyeken fordul elő, legtöbbjük a Földközi-tenger partvidékein és szigetein, valamint ázsiai magashegységekben él. Molekuláris genetikai vizsgálatok alapján a liliomok (Lilium) közeli rokonai, és monofiletikus leszármazásúak, azaz valamennyi faj egy közös ős leszármazottja.   

 

2016/15