Előfizetés a lapra

A felső középosztály írónője

General Press Kiadó, irodalom, könyv, könyvtermés, társadalom, Virginia Woolf

2014/09/03

A XX. század eleji regényírás megújítói között fontos helyet foglal el az angol Virginai Woolf, eredeti nevén V. Stephen. Nevét sokan ismerik, alkotásait annál kevésbé. A most megjelent újabb (olvasmányos) életrajz talán több olvasót is arra késztethet, hogy a legnépszerűbb regényén, az Orlandón kívül a többit is megismerje.

Az 1882-ben, felső középosztályból származó írónő népes családban élt. Szülei előző házasságaikból több gyereket hoztak magukkal, az új házasságból négy testvér – köztük Virginia – született. A jómódú családok életét élték. Olvastak, írtak, színházba jártak, utaztak, estélyeket adtak. Tehetséges gyerekek születtek a családban, nővére, Vanessa festőművész, öccse pszichiáter lett. Bátyja fiatalon, egy olaszországi kirándulás után meghalt.

 Virginia fiatalon határozta el, hogy író lesz. Az elhatározáshoz kapcsolódóan akár ujjgyakorlatnak is tekinthetjük naplóját, amelyet 15 éves korában kezdett írni, aztán kisebb megszakításokkal mind alaposabban, haláláig vezetett. Naplója nemcsak magánéletének, de a világirodalomnak is érdekes dokumentuma, hiszen kapcsolatban állt Eliottal, Prusttal, Katherina Mansfilddel, Forsterrel. Természetesen találkozott más különleges személyiségekkel is, közülük néhánnyal közelebbi kapcsolatba is került, akik formálták munkásságát.  Első regénye, a Messzeség mégis csak 32 éves korában jelent meg. Igaz, addigra már elismert, szigorú kritikusa a kor irodalmi életének. 1912-ben feleségül ment Leonard Woolfhoz, akivel könyvkiadót létesítettek Hogarth Press néven, amely ma is működik.  A kiadó nemcsak az írónő könyveit jelentette meg, hanem Gorkij, Rilke, S. Freud, Eliot alkotásait is. Talán nem érdektelen, hogy Madách Tragédiáját is ők adták ki először Angliában.

 Woolf sokat dolgozó alkotója a világirodalomnak: 29 kötet (esszék, kritikák, ami más műfajú alkotások) jelenti életművének egy részét, mert halála (59 évesen öngyilkos lett) után férje megjelentette addig ki nem adott válogatott esszéinek gyűjteményét, 1977 és 1984 között pedig teljes naplója látott napvilágot 5 kötetben.

 A négy Stephen-testvér és hozzátartozóik, illetve néhány radikális értelmiség részvételével 1905 körül megalakult a Bloomsbury-kör (annak a londoni városrésznek a neve, ahol laktak); tagjai három évtizeden át meghatározó kritikus személyiségei voltak a korszak közéletének is.

 A szerző, Alexandra Harris számos forrás, levél, naplójegyzet alapján mutatja be a modern angol próza, a lélektani regény egyik megteremtőjének életét és alkotásait. A fotók, az érintetteket ábrázoló festmények, akárcsak művei első kiadásának címlapjai, közelebb hozzák az írónőt a mai olvasókhoz is. Fordította Bánki Vera.

(Virginia Woolf. General Press Kiadó, 2014, 216 oldal, 2560 forint)

GÁL JÓZSEF

 

2014/30